Mérete általában 1-4 mm, egészen lapos és ovális testalkata miután vérrel teleszívja magát egészen borsószem nagyságúra növekszik. Színe vöröses-barnás.

A női egyedek egészen hosszú akár 9 évig tartó életük során több ezer petét raknak le, melyekből a hőmérséklet és pára függvényében 2-8 hónap alatt fejlődnek ki az utódok. A kifejlődött kullancsok az aljnövényzeten megkapaszkodva türelmesen várják, hogy valamilyen gazdaszervezetet találjanak a táplálkozáshoz / vérszíváshoz, mely akár 1 hétig is eltarthat. Minden fejlődési szakaszuk a táplálkozással van összefüggésben. A vérszívás gyakoriságától függően a teljes kifejlődés akár 3 évig is eltarthat. A különböző növényeken legfeljebb 1,5 méter magasságban hátsó lábaival kapaszkodva várja, hogy valamilyen emlősre rá tudjon „mászni”. A különböző hang és szagok adják neki a megfelelő jelzéseket, hogy a vért adó gazdaszervezetre rá tudja magát ejteni. Száraz időben a nedvesebb növényzetbe húzódnak. A legnagyobb számban a csapadékosabb hónapokban március-június között és a szeptember környékén jelennek meg. Ártalma a különböző betegségek terjesztésében mutatkozik meg. Talán a legveszélyesebb a kullancs-encefalitisz, amikor a kullancs az állatoktól az emberre is nagyon veszélyes agyvelőgyulladást terjeszti. A leggyakrabban a betegség tünetmentes, de az influenzához hasonló fejfájás, láz, rossz közérzet jellemzi. De hatalmas kockázat, hogy idegrendszeri/ szellemi és fizikai maradandó károsodást is szenvedhet az ember.

A másik betegség a Lyme-kór, amely a vadon élő állatokról a kullancsara kerülő baktériumok elszaporodása után az emberi szervezetbe jutva okozhat szív és idegrendszeri, ízületi károsodást, szélsőséges esetben akár agyvelő- agyhártyagyulladást, végtag bénulást.

A kullancs csípése nem jár fájdalommal, így tud egészen hosszasan napokig is táplálkozni. A szúrás során a szervezetbe fecskendezett nyálmirigyből származó váladékon keresztül jutnak a baktériumok az emberi szervezetbe.